1. A vendéglista – szerény kis esküvő, vagy világra szóló lakodalom?
Sok pár el sem tudja dönteni, mihez kapjon, amikor elkezdi az esküvője szervezését. Én mindenkinek azt szoktam tanácsolni, az első, hogy írjatok egy vendéglistát.
Nagy esküvőt tervezel?
A legegyszerűbb, ha előveszel egy kockás lapot (vagy haladók egy excel-táblát), és szép sorban felírod, ki az, aki semmiképp sem maradhat ki. Ez a muszáj rész. Utána kihagysz egy fél oldalnyi helyet (excelesek előnyben, nekik nem kell), mert ahogy az idő múlik, nemcsak mi változunk benne, hanem a lista is, hiszen mindig bevillannak újabb nevek, akiket vétek kihagyni.
Na most szépen el lehet kezdeni összeírni azokat, akiket az előző névsoron kívül nem szeretnél kihagyni. Tudod, a barátait megválaszthatja az ember, a rokonait nem, de bármennyire is jobban szeretnél a legjobb haverokkal bulizni, ha egyszer a nagypapa unokatestvérét égő lenne nem meghívni.
Végül pedig azokat, akiket még illik meghívni: kollégák, szomszéd néni, üzleti partnerek, a pék néni, a fotósod családja – csak viccelek, de mindenkinek akadnak olyan ismerősei, akik, ha nem lennének ott, attól még nem aludna rosszul, de azért biztos nagyon jól esne nekik, ha egy ilyen gesztussal róluk is megemlékeznél. Meg amúgy most őszintén: mibe kerül? Max. a meghívó ára, közben meg milyen jó, hogy „tömeget” képeznek a házasságkötő terem előtt vagy a templomban, ezzel is erősítve Nagy Napod hencidától–boncidáig jellegét. Ebből a szempontból ez a „listafarok” igencsak költséghatékony.
Szóval megvan a lista. No, ne dőlj ám hátra! A pároddal is írasd meg ugyanezt. Aztán együtt leültök, és kihúzzátok a felét. Naná, a muszáj sorból is! Aztán egymás listáját árgus szemekkel figyelve próbálod a másikat rávenni, hogy vegyen le még 6 nevet - az övéről persze. És még mindig annyi név marad, hogy jó eséllyel minimum az esztergomi Bazilikát kell kibérelnetek, hogy elférjen a násznép.
Inkább meghitt, szolid ünnep?
Persze van, aki eleve úgy gondolja, fordítva indít, és a lehető legkevesebb embert írja fel, akit azért tényleg nem illik kihagyni. Mi a feleségemmel annak idején úgy terveztük, hogy a templomi esküvőnk lesz az „igazi”, a Nagy Nap, a polgárit meg elintézzük suttyomban két tanúval egy szürke csütörtök délelőtt – ez lesz a Kis Nap. Aztán ebből az lett, hogy a család megtorpedózta romantikus-bohém törekvéseinket, és végül 13-ra duzzadt az eredetileg 4 fős létszám. Majdnem lett is belőle kellemetlenség, hogy másik terembe kell mennünk, de szerencsére a Polgármesteri Hivatalban olyan kedvesek és rugalmasak voltak (hja, tudni kell választani helyszínt, de erről majd a következő levélben), hogy ez a több, mint 200%-os tömegnövekedés nem okozott végül országra szóló katasztrófát.
Mindenesetre akármekkorára is tervezed az esküvőt, hagyj időt a vendéglista alakulásának! Idő, amíg összeszeded és megírod, idő, amíg testre szabod, és idő, amíg kitalálod a megfelelő tálalást azoknak, akik jönnek, de főleg azoknak, akik kipontozódtak… Ha van rá mód, minimum egy-két hónapot szánj a vendégkörötök felépítésére (és lebombázására, majd újraépítésére), addig semmilyen helyszínt ne foglaljatok le!
Ha úgy érzed, nagyjából már végleges a névsor, még számolj rá kb. 10%-ot! Ugyanis előfordul még mozgás – az öcséd becsajozik, az unokatesód mégsem tud jönni, de a másik unokatesód viszont elhozná mégis a két gyerekét...
Tehát Te ne kövesd el a hibát: Ne becsüld le a vendéglista fontosságát! Később sok szervezésben könnyebb dolgod lesz, ha van egy stabil listád.
